Honnan kapnak (kaphatnak) tartós nedvesség-utánpótlást épületeink?

1. Külső vízterhelésekből:

  • mint talajvíz, talajnedvesség, talajpára alulról, ha nincs, vagy nem megfelelő, már elöregedett, tönkrement a vízszigetelés
  • beázás felülről, oldalról, ha rossz vagy elhasználódott a vízszigetelés, a tetőfedés, az ajtók, ablakok szerkezete, a bádogozás, a párkánylefedés stb.

2. Belső nedvességtermelésből:

  • mint mosás, ruhaszárítás, főzés, fürdés, kilélegzés, kipárolgás vízpára-képző hatásából, ha ez együtt jár szellőzetlenséggel, tehát a nem megfelelő légcserével, mert tökéletesen zárnak az ajtók, ablakok (!), vagy, mert nem szellőztetünk
  • normális páratartalom lecsapódásából a hideg (hőszigeteletlen) részeken, ahol ún. harmatponti hőmérséklet uralkodik. Ilyenek lehetnek; a szabadon futó hidegvízvezetékek (de akár a falban is, ha nincsenek hőszigetelve), a légkondicionáló berendezések hőcserélő felületei stb.

3. Épületgépészeti meghibásodásokból:

  • mint "csőtörés", csatornaszivárgás, vizes fűtő-berendezések, vezetékek hibái. Ha már megjelenik a penész, vagy annak kezdeti tünetei (dohos szag, elszíneződések a falon, tapétán), akkor át kell gondolni; honnan jön a "víz". Ha ezt sikerül megtalálni és megszüntetni, akkor nyert ügyünk van. Mivel számtalan körülmény együtt is jelentkezhet (jelentkezik), ezért néhány tipikus példát is mutatunk.

Öreg, kőfalazatú épület.

Mióta a vegyes tüzelésű cserépkályháról, átálltak a gázkonvektoros fűtésre, és napközben alulfűtik a házat, esténként pedig gyorsan, csak a helyiségek levegőjét melegítik fel (a falakat nem!), ezért sok-sok évtized után megjelent a penész. Hol? A szekrénysor és falikárpitok mögött, ahol nem áramlik a belső levegő. Épületsarkokban, alul és felül, ahol a külső hőleadó felület sokszorosa a belső "melegedő" sarkoknak (alaki hőhíd). Fürdőszobában, ahol a magas páratartalom lecsapódik a (felfűtetlen) hideg falon. (A régi mindennapos túlfűtések ezt a párát minden nap leszárították.)
Mindeközben az ereszcsatornák lefolyói mellett, az épület alá folyik a csapadékvíz, alulról folyamatosan emeli a vízszigetelés nélküli kőfalak nedvességtartalmát. (Az amúgy is rosszul hőszigetelő kőfal, nedvesen még jobban vezeti a hőt!)
Megoldás? Sajnos egyrészt a szükség szerinti túlfűtés és hőn tartás, hogy ne alakulhasson ki sehol harmatponti hőmérséklet. Olyan meleg legyen minden felület, ahol az adott hőmérséklethez tartozó természetes páratartalom nem csapódik ki. Az egész párásodási, belső nedvesedési probléma – leszámítva a meghibásodásokat, beázásokat – jellemzően téli gond, hisz tavasztól őszig nagyjából kiegyenlített a külső és belső hőmérséklet, páratartalom. Ha a téli fűtés nem fokozható, akkor alacsonyabb páratartalmat kell "beállítani" gyakoribb szellőztetéssel. A téli hideg levegőnek nagyságrenddel alacsonyabb a nedvességtartalma, mint a belső 18-22 °C-os térnek. Ha már elburjánzott a penész, az természetesen nyáron is tovább él, legfeljebb nem terjed. A penész legfőbb ellensége a száraz környezet, ezért a penészes részek hősugárzóval történő kiszárítással csírátlaníthatóak.
A háznál meg kell szüntetni a csapadékvíz falak alá jutását. Sajnos a vegyes kőfalazatú épületek utólagos vízszigetelése nehezen oldható meg. Szárító vakolatokat kell alkalmazni, ami javít a vízleadáson, javítja a kifűthetőséget, mert kevésbé nedvesek a falak. Amíg vízszigetelési hiányosságok vannak, addig homlokzati hőszigetelés alkalmazása nem ajánlott!

Másik jellemző eset:

egyéves, pórusos blokktégla falazatú családi házban, az első télen penészedés indul a nyílás-áthidalókon, a helyiségek felső sarkaiban a mennyezet alatt, bútorok mögött. A lakásban általános a "nehéz", páradús levegő. Miért? Az építési nedvesség még nem száradt ki. (A betonozás, falazás, vakolás, burkolás, festés stb. több száz liter vizet visz be az épületbe!) A tökéletesen záró új ablakok miatt és a megfelelő szellőztetés hiányában 75-80%-os a lakás páratartalma. Ilyen magas páratartalomnál alacsonyabb hőmérsékletet is kellemesnek érzünk (17-19 °C), de ilyen levegőhőmérséklet mellett, a falak csak 12-14 °C hőmérsékletűek, és lecsapódik a pára. Ha nem is látjuk, a vakolat pórusaiban ott van.
Mint a bevezetőben már szó volt róla, ha az ilyen állapot tartós, hiába a kiváló hőszigetelő, ragyogóan páraáteresztő falszerkezet, a penész él és virul. Megoldás? Túlfűtéssel, intenzív szellőztetéssel az épület kiszárítása, majd egyenletes hőn-tartás, és megfelelő szellőztetése. Óránként 1-2 szeres légcsere. A szárítás, párátlanító berendezéssel – párakondenzálással – gyorsítható, de a hagyományos falazott technológiával épülő házak, általában egy év alatt kiszáradnak. Ha az ablakok tökéletesen zárnak, akkor azokat utólag rés-szellőzőkkel kell ellátni.

Még egy jellemző eset:

harminc éves blokktégla családi ház, három éves utólagos homlokzati hőszigeteléssel, radiátoros, gáz központi fűtéssel, szinte mindenhol penészedik. Mennyezeten, falakon – különösen bútorok és falburkolatok mögött -, az újonnan beépített (faltól-falig) konyhapult mögött és alatt szabályosan folyik a víz. Oka? A homlokzati hőszigetelés elkészültével "elfelejtettek fűteni". Reggeltől estig a hőfokszabályzó 16 °C-on, esténként 19 °C-on, tehát a falak folyamatosan hidegek. Szellőztetés nincs, hisz egész nap nincs otthon senki. Este; "Csak nem engedjük ki a drága meleget!" – gondolják. (A magas páratartalom miatt a 19 °C is kellemes.)
Tudni kell, hogy a hőszigetelés nem termel hőt, csak a bevitt hőmennyiség-szükségletet csökkenti. Mindeközben a hőszigetelés csak a téglafalakra terjedt ki, a kő lábazatra, a vasbeton padlásfödémre, az ablakok felett végigfutó vasbeton áthidalókra, koszorúkra és párkányra nem.
Megoldás? Először is az épület kiszárítása túlfűtéssel és intenzív szellőztetéssel. Folyamatosan néhány napig 22-24 °C-on kell tartani a lakást, és olyan gyakran szellőztetni, hogy a páratartalom ne emelkedjen 45-50% fölé. A külső falakra kerülő belső fa falburkolatokat, faltól-falig konyhapultot (a felső elemeket is) úgy kell átalakítani, hogy a burkolat és a fal között legalább 2 cm, de inkább 4 cm átszellőző hézag alakuljon ki, tehát működő légrés legyen, alul be tudjon jutni a levegő, felül pedig ki, így "melegítve" a falakat. A belső burkolatok, belső oldali hőszigetelések falakon, mennyezeteken mindig azzal a veszéllyel járnak, hogy mögöttük harmatponti hőmérséklet alakul ki, tehát páralecsapódás, majd penészedés lesz.
Mindezek után ecetes vízzel a penészréteget le kell mosni, majd teljes belső festés következzen. Páratechnikai szempontból legjobbak a meszes beltéri festékek. Hosszú távon természetesen a hiányzó helyeken el kell készíteni az utólagos hőszigeteléseket. Sorrend, hőveszteség mértéke szerint; padlásfödém, koszorú, áthidalók, vasbeton ereszpárkány, majd a lábazat.

A bejegyzés kategóriája: penész
Kiemelt szavak: .
Közvetlen link.

Honnan kapnak (kaphatnak) tartós nedvesség-utánpótlást épületeink? bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Tamás Attila szerint:

    Tisztelt Csipak Úr!
    Köszönöm a fent leírtakat. Rossz érzés volt szembesülni a saját problémámmal, de így legalább tudom, hogy mi a teendő. Rendelni fogok a párátlanítóból, de  az ajándékba adott fertőtlenítőszert hogyan kell használni?
    Ha tudna küldeni valami infót róla, azt nagyon megköszönném.
    üdv:
    tamás attila

    • Csipak Zsolt szerint:

      A párátlanító hátulján található egy porszűrő. Egy könnyed mozdulattal vegye ki. Mossa át egy zuhany alatt. A szűrő alatt található egy vékony lamellás terület, arra kell a flakon tartalmát rápermetezni. A fertőtlenítő spray többszöri alkalomra is elegendő és felhasználható a klímaberendezések fertőtlenítésére is.
      A szűrőt tegye vissza, várjon 5-10 percet és indíthatja a páramentesitőt.
      üdv
      zsolt

  2. lacika szerint:

    Tisztelt Zsolt!
    Az utcafronti szobáink fala nedvesedik, ledobja a tapétát és a vakolatot.
    hasznos lehet a páramentesítő készülék a mi problémáinkra?
    laci bajáról

    • Csipak Zsolt szerint:

      Tisztelt Lacika!
      Az utcafronti szobafal vizesedése nagy valószínűséggel járda elhelyezkedéséből és a vízszigetelési problémából adódik. elsősorban ezt kell megszüntetni. Az elektromos párátlanító – közvetve – csökkenteni fogja a fal nedvességtartalmát, de ez a mérték nagy valószínűséggel neked kevés lesz.A nedvesség utánpótlását kell megszüntetni.
      Üdv
      Csipak Zsolt
      http://www.paramentesito.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.