Hőhíd és penész

Önmagában nem okolható a dohos levegőjű, penészfoltos lakásért a műanyag ablak és a hőszigetelő rendszer. A penészedés problémája nagyon összetett dolog, és nem lehet megszüntetni egyszerű felületi kezeléssel. Ilyen esetekben szigetelésben jártas szakember, vagy a gyártó segítségére van szükség és a jelenség gyökerét kell kezelni.

Akár új építésű házról van szó, akár régiről, a penész gyakran támadja meg az épületek falszerkezeteit. Ennek két lehetséges oka van, az egyik, a talajból a falszerkezeten át felszívódó víz, a másik a hőhidak felületén lecsapódó pára.

Hogy közelebb kerüljünk a penészedés megszüntetéséhez, lássuk, mi is az a hőhíd. A sokat emlegetett, ám a laikusok számára kissé megfoghatatlan jelenség nem más, mint a szerkezetnek egy olyan pontja, szakasza vagy felülete, ami jobban vezeti a hőt, mint a szerkezet többi része. Egyszerű és szemléletes példa erre egy téglafal, benne egy, a helyszínen készített áthidalóval. A téglafal hővezetési tényezője sokkal alacsonyabb, mint a helyszínen készített beton áthidalóé, egészen pontosan a beton hővezetési tényezője 5,6-szor magasabb.  

A hőáram minden esetben a melegtől a hideg felé halad. Ott, ahol lényegesen magasabb a beépített anyagok hővezetési tényezője, intenzívebb hőáramlás alakul ki. Ilyen pontokon jobban szökik a meleg. Ott, ahova ez az áthidaló kerül, rosszabb lesz a szerkezet hőszigetelő képessége, vagyis több hő fog távozni a szabadba. Azt, hogy az adott szerkezet hőhidas-e, onnan lehet tudni, hogy lényegesen hidegebb a tapintása, azaz a belső felületi hőmérséklete alacsonyabb, mint a szerkezet többi részének.

Télen nagyobb az esélye, hogy hőhíd-problémák jelentkezzenek, hiszen annál intenzívebb a hőhíd, minél nagyobb a külső és belső hőmérséklet közötti különbség. Ám, ha a példában szereplő beton áthidalót szigetelőanyaggal együtt építik be, akkor lényegesen csökkenthető a hőhíd hatása is.

Ugyanakkor fontos tudni, hogy a hőhíd önmagában nem produkál minden esetben penészes tüneteket. Gyakran hallani, hogy a jól szigetelő műanyag ablakok beépítése után jelentkezik a probléma. Ha jól szigetelő ablak van egy házban, és a lakók nem szellőztetnek eleget, akkor a helyiség levegőjének páratartalma folyamatosan emelkedik. Egy szobában általában 20°C és 60 %-os páratartalom az ideális.

Ilyen körülmények között a pára 12-13°C hőmérsékletű szerkezeten már kicsapódik, gondoljunk csak a hűtőből kivett üvegekre. Egy jól szigetelt falszerkezet belső felületi hőmérséklete 17-18°C körül van, egy olyan falszerkezeté viszont, ami hőhidas vagy rosszul hőszigetelt, csupán 13°C. Ezen a hőmérsékleten a levegő páratartalma kicsapódik.

A probléma pedig csak fokozódik, ha a légcsere nem megfelelő, vagyis nem szellőzik eleget a helyiség, nő a páratartalom, ezzel együtt pedig nő a harmatpont, vagyis az a hőmérséklet, ahol kicsapódik a levegő páratartalma. Azokon a helyeken, ahol a levegő légmozgása alacsonyabb, például a szekrények mögött, ágyak mellett, ott a probléma hamarabb jelentkezhet és a hatása is intenzívebb.

A tünetek eltérőek lehetnek, de minden esetben rendkívül károsak. Megjelenhet fekete, összefüggő penész a falon, vagy megfigyelhető az úgynevezett gyöngyöző fal, de a bútorok szétmállása, penészesedése is kísérő jelenség lehet. A penészes foltok leggyakrabban a sarkokban, az ablakok fölött, az ablaknyílások belső oldalain, a mennyezet és a fal csatlakozásánál vagy a fal és a padló csatlakozásánál fordul elő, ami azt is mutatja, hogy itt vannak a hőhidak.

Ha a szigetelés után megjelenik a penész, akkor az a nem megfelelő kivitelezés és a szerkezetek nem átgondolt szigeteléséből adódhat. A hőszigetelés ugyanis úgy működik, mint egy külső takaró a házon. Megakadályozza, hogy a falak áthűljenek télen, illetve, hogy nyáron túlságosan felmelegedjenek. A jó szigeteléssel a korábban szigeteletlenül beépített áthidaló, vagy koszorú hőhíd hatása jelentősen csökkenthető. Adott esetben, például konzolosan kinyúló erkélylemezek esetében, a nem teljes körű, utólagos hőszigetelés az amúgy is meglévő hőhidak hatását viszont jelentősen növelheti!

A szigetelés után azonban nem szabad elfelejteni, hogy a lakásban egészséges páratartalmat kell biztosítani, nem szabad mellőzni a szellőztetést sem!

Kategória: penész | Címke: | 45 hozzászólás

Honnan kapnak (kaphatnak) tartós nedvesség-utánpótlást épületeink?

1. Külső vízterhelésekből:

  • mint talajvíz, talajnedvesség, talajpára alulról, ha nincs, vagy nem megfelelő, már elöregedett, tönkrement a vízszigetelés
  • beázás felülről, oldalról, ha rossz vagy elhasználódott a vízszigetelés, a tetőfedés, az ajtók, ablakok szerkezete, a bádogozás, a párkánylefedés stb.

2. Belső nedvességtermelésből:

  • mint mosás, ruhaszárítás, főzés, fürdés, kilélegzés, kipárolgás vízpára-képző hatásából, ha ez együtt jár szellőzetlenséggel, tehát a nem megfelelő légcserével, mert tökéletesen zárnak az ajtók, ablakok (!), vagy, mert nem szellőztetünk
  • normális páratartalom lecsapódásából a hideg (hőszigeteletlen) részeken, ahol ún. harmatponti hőmérséklet uralkodik. Ilyenek lehetnek; a szabadon futó hidegvízvezetékek (de akár a falban is, ha nincsenek hőszigetelve), a légkondicionáló berendezések hőcserélő felületei stb.

3. Épületgépészeti meghibásodásokból:

  • mint "csőtörés", csatornaszivárgás, vizes fűtő-berendezések, vezetékek hibái. Ha már megjelenik a penész, vagy annak kezdeti tünetei (dohos szag, elszíneződések a falon, tapétán), akkor át kell gondolni; honnan jön a "víz". Ha ezt sikerül megtalálni és megszüntetni, akkor nyert ügyünk van. Mivel számtalan körülmény együtt is jelentkezhet (jelentkezik), ezért néhány tipikus példát is mutatunk.

Öreg, kőfalazatú épület.

Mióta a vegyes tüzelésű cserépkályháról, átálltak a gázkonvektoros fűtésre, és napközben alulfűtik a házat, esténként pedig gyorsan, csak a helyiségek levegőjét melegítik fel (a falakat nem!), ezért sok-sok évtized után megjelent a penész. Hol? A szekrénysor és falikárpitok mögött, ahol nem áramlik a belső levegő. Épületsarkokban, alul és felül, ahol a külső hőleadó felület sokszorosa a belső "melegedő" sarkoknak (alaki hőhíd). Fürdőszobában, ahol a magas páratartalom lecsapódik a (felfűtetlen) hideg falon. (A régi mindennapos túlfűtések ezt a párát minden nap leszárították.)
Mindeközben az ereszcsatornák lefolyói mellett, az épület alá folyik a csapadékvíz, alulról folyamatosan emeli a vízszigetelés nélküli kőfalak nedvességtartalmát. (Az amúgy is rosszul hőszigetelő kőfal, nedvesen még jobban vezeti a hőt!)
Megoldás? Sajnos egyrészt a szükség szerinti túlfűtés és hőn tartás, hogy ne alakulhasson ki sehol harmatponti hőmérséklet. Olyan meleg legyen minden felület, ahol az adott hőmérséklethez tartozó természetes páratartalom nem csapódik ki. Az egész párásodási, belső nedvesedési probléma – leszámítva a meghibásodásokat, beázásokat – jellemzően téli gond, hisz tavasztól őszig nagyjából kiegyenlített a külső és belső hőmérséklet, páratartalom. Ha a téli fűtés nem fokozható, akkor alacsonyabb páratartalmat kell "beállítani" gyakoribb szellőztetéssel. A téli hideg levegőnek nagyságrenddel alacsonyabb a nedvességtartalma, mint a belső 18-22 °C-os térnek. Ha már elburjánzott a penész, az természetesen nyáron is tovább él, legfeljebb nem terjed. A penész legfőbb ellensége a száraz környezet, ezért a penészes részek hősugárzóval történő kiszárítással csírátlaníthatóak.
A háznál meg kell szüntetni a csapadékvíz falak alá jutását. Sajnos a vegyes kőfalazatú épületek utólagos vízszigetelése nehezen oldható meg. Szárító vakolatokat kell alkalmazni, ami javít a vízleadáson, javítja a kifűthetőséget, mert kevésbé nedvesek a falak. Amíg vízszigetelési hiányosságok vannak, addig homlokzati hőszigetelés alkalmazása nem ajánlott!

Másik jellemző eset:

egyéves, pórusos blokktégla falazatú családi házban, az első télen penészedés indul a nyílás-áthidalókon, a helyiségek felső sarkaiban a mennyezet alatt, bútorok mögött. A lakásban általános a "nehéz", páradús levegő. Miért? Az építési nedvesség még nem száradt ki. (A betonozás, falazás, vakolás, burkolás, festés stb. több száz liter vizet visz be az épületbe!) A tökéletesen záró új ablakok miatt és a megfelelő szellőztetés hiányában 75-80%-os a lakás páratartalma. Ilyen magas páratartalomnál alacsonyabb hőmérsékletet is kellemesnek érzünk (17-19 °C), de ilyen levegőhőmérséklet mellett, a falak csak 12-14 °C hőmérsékletűek, és lecsapódik a pára. Ha nem is látjuk, a vakolat pórusaiban ott van.
Mint a bevezetőben már szó volt róla, ha az ilyen állapot tartós, hiába a kiváló hőszigetelő, ragyogóan páraáteresztő falszerkezet, a penész él és virul. Megoldás? Túlfűtéssel, intenzív szellőztetéssel az épület kiszárítása, majd egyenletes hőn-tartás, és megfelelő szellőztetése. Óránként 1-2 szeres légcsere. A szárítás, párátlanító berendezéssel – párakondenzálással – gyorsítható, de a hagyományos falazott technológiával épülő házak, általában egy év alatt kiszáradnak. Ha az ablakok tökéletesen zárnak, akkor azokat utólag rés-szellőzőkkel kell ellátni.

Még egy jellemző eset:

harminc éves blokktégla családi ház, három éves utólagos homlokzati hőszigeteléssel, radiátoros, gáz központi fűtéssel, szinte mindenhol penészedik. Mennyezeten, falakon – különösen bútorok és falburkolatok mögött -, az újonnan beépített (faltól-falig) konyhapult mögött és alatt szabályosan folyik a víz. Oka? A homlokzati hőszigetelés elkészültével "elfelejtettek fűteni". Reggeltől estig a hőfokszabályzó 16 °C-on, esténként 19 °C-on, tehát a falak folyamatosan hidegek. Szellőztetés nincs, hisz egész nap nincs otthon senki. Este; "Csak nem engedjük ki a drága meleget!" – gondolják. (A magas páratartalom miatt a 19 °C is kellemes.)
Tudni kell, hogy a hőszigetelés nem termel hőt, csak a bevitt hőmennyiség-szükségletet csökkenti. Mindeközben a hőszigetelés csak a téglafalakra terjedt ki, a kő lábazatra, a vasbeton padlásfödémre, az ablakok felett végigfutó vasbeton áthidalókra, koszorúkra és párkányra nem.
Megoldás? Először is az épület kiszárítása túlfűtéssel és intenzív szellőztetéssel. Folyamatosan néhány napig 22-24 °C-on kell tartani a lakást, és olyan gyakran szellőztetni, hogy a páratartalom ne emelkedjen 45-50% fölé. A külső falakra kerülő belső fa falburkolatokat, faltól-falig konyhapultot (a felső elemeket is) úgy kell átalakítani, hogy a burkolat és a fal között legalább 2 cm, de inkább 4 cm átszellőző hézag alakuljon ki, tehát működő légrés legyen, alul be tudjon jutni a levegő, felül pedig ki, így "melegítve" a falakat. A belső burkolatok, belső oldali hőszigetelések falakon, mennyezeteken mindig azzal a veszéllyel járnak, hogy mögöttük harmatponti hőmérséklet alakul ki, tehát páralecsapódás, majd penészedés lesz.
Mindezek után ecetes vízzel a penészréteget le kell mosni, majd teljes belső festés következzen. Páratechnikai szempontból legjobbak a meszes beltéri festékek. Hosszú távon természetesen a hiányzó helyeken el kell készíteni az utólagos hőszigeteléseket. Sorrend, hőveszteség mértéke szerint; padlásfödém, koszorú, áthidalók, vasbeton ereszpárkány, majd a lábazat.

Kategória: penész | Címke: | 4 hozzászólás

Fordítson nagyobb figyelmet a penészedés megszüntetésére, és megelőzésére!

Jó okunk van arra, hogy komolyan felvegyük a harcot a penészgombákkal! Nagyon fontos, hogy tegyünk a várandós anyákat, újszülötteket, gyermeket, idős betegeket a felnőttet, de különösen az immunrendszeri elváltozásban szenvedőket, érintő egészségkárosító hatások megszüntetéséért. Ne tűrjük és nézzük tétlenül a fürdőszoba, a konyha, a gyermekszoba penészedését!

Mit tehetünk?

Fontos tudnunk, hogy a nyirkos, meleg levegő ideális feltétele a penészgomba szaporodásának, ezért kerüljük a lakáson belül nagy mennyiségű ruhanemű szárítását. A gáztüzelő berendezések konyhai gáztűzhely, cirkó, gázkazán, vagy a gázbojler az égés során nagy mennyiségű párát juttatnak a légtérbe. A penésszel veszélyeztetett helyiségeket, mint a fürdőszobát fürdés, zuhanyozás után alaposan szellőztessük ki. A konyhában és a fürdőszobában is nagyon fontos az ablaknyitás, a konyhába szereltessünk páraelszívót és azt rendszeresen üzemeltessük.

Száraz, jól szellőzött, megfelelő hőmérsékletű felületen, a napsugárzás csírátlanító hatásától a penészedés nem indul el, vagy ha már bekövetkezett a baj, akkor e feltételek biztosításával megszüntethető. Nem kell mindjárt különböző vegyszereket bevetni, hisz minden olyan tüneti kezelés, ami nem a penészképződés okait szünteti meg, csak átmeneti "tünetmentességet" eredményez. A kezelőszer hatóanyagának lebomlása után a penészképződés kiújul. Lakó- és élőkörnyezetünket amúgy is sok irányból terhelő vegyi anyagok további gyarapítása pedig; nem kívánatos, nem lehet cél.

A penész-spórák – hasonlóan számtalan más mikroszkopikus élő szervezethez – jellemzően a levegőben lebegve terjednek, felületeken megtelepszenek, és ha megfelelő körülményeket találnak, megkezdik élettevékenységüket. Az egészséges emberi életfeltételek nem esnek egybe a penész ideális környezeti igényeivel.
Penészedés ott kezdődik, ahol legalább 72 órát meghaladó időtartamig, 75% feletti a nedvességtartalom. Tehát nem kell a víznek folynia az ablaküvegen, vagy csepegni a mennyezetről, nem kell nedvességtől csillognia a vasbeton áthidalóknak, padlásfödémnek, elégséges, ha a falak hideg részein (hőhidakon) a vakolat, festés, vagy tapéta szöveteiben, parányi üregeiben (kapillárisokban) szemmel nem is látható, gyakorlatilag nem érzékelhető, apró vízrészecskék tartósan jelen vannak. Látható, hogy a nedves közeg az alapvető életfeltétel. Ha rövid ideig nedvesedik egy felület (pl.: rendkívüli páraképződés lecsapódásából falon, nyílászárókon stb.) akkor a páraképződés megszűntével a felület megszárad, marad a kellően száraz környezet, nincs penész.

Ahol a penésznek kedvezőek a feltételek, ott az emberi egészség, az épületszerkezetek veszélyben vannak. Első tünetek a kellemetlen, fülledt levegő, dohos szag. Ezt követi a már szemmel is látható telepes elterjedés, ami kellemetlen látvány, de az esztétikai hiányosságon túl tudjuk, hogy a folyamatos spórakibocsátás légzőszervi betegségeket idéz elő, bontja az építőanyagok jelentős részét (festékek, tapéták, textíliák, faanyagok stb.), kedvező feltételeket teremtenek a még nagyobb károkat okozó bomlási jelenségeknek (rothadás, korhadás stb.)

Kategória: penész | Címke: | 9 hozzászólás

Hogyan alakul ki a penész?

A penészedés minden olyan helyen megkezdődik, ahol legalább 72 órán keresztül, 75% feletti a páratartalom.

Penész kialakulása

A penész gomba, akár akarjuk, akár nem mindenütt jelen van. Szabad szemmel nem
látható, apró penész-spórák szálnak mindenfelé a levegőben. De a penészesedés
nem kezdődik meg addig, amíg a gomba nem talál megfelelő “táptalajra”. Ahol
azonban a hosszabb időn át magas a páratartalom, amely egyik alap feltétele a
penészfolt kialakulásának, ott előbb vagy utóbb de jelentkezik a penészfolt.

A száraz, megfelelő hőmérsékletű és jól szellőzött felületen a penészedés nem indul
meg. Ha azonban bekövetkezett a baj, akkor az említett feltételek biztosításával
megszüntethetjük a penész terjedését. Teljes mértékben szükségtelen azonnal
különböző vegyszereket, penész lemosót, vagy penész gátló festéket, használni,
mert, ha a penészesedés kiváltó okait nem szüntetjük meg, akkor csak tüneti
kezelést végeztünk, amely mindössze átmeneti megoldás. A vegyszer, vagy
festék hatóanyagának lebomlását követően a penészképződés újra megindul.

Penész kialakulhat olyan helyen is, ahol a levegő páratartalma a hideg felületekre
lecsapódhat. Ez olyan helyeken lehetséges, ahol az úgynevezett. harmatponti
hőmérséklet az uralkodó.

Mi a harmatpont?

A harmatpont az a környezeti a hőmérséklet, amikor a levegő páratartalma
vízként kicsapódik. amikor a levegő hőmérséklete a harmatpontra csökken, akkor
megkezdődik a kicsapódás vagy más néven kondenzáció. A kicsapódás egyik
jellegzetes példája amikor a hűtőszekrényből kivett üvegen lecsapódik a levegő
páratartalma. A kicsapódás oka, hogy az üveg és tartalmának hőmérséklete kisebb,
mint a szobahőmérsékleten mért harmatpont, ezért a pára lecsapódik a hideg
felületre. Ehhez hasonlóan falfelületen is előfordulhat lecsapódás, ha nem megfelelő
szigetelésű a fal, vagy például nyílásáthidalók esetén, azokon a pontokon ahol
úgynevezett hőhíd keletkezik.

Mit tehetünk a penész ellen?

Ha a páratartalmat megfelelő keretek közt tudjuk tartani, akkor szinte lehetetlenné
válik a penész kialakulása. Ezért nagyon fontos, hogy gyakran szellőztessünk, így
a lakásban felgyülemlett pára kiszellőzhet. A páratartalom és a hőmérséklet pontos
értékéből meghatározhatjuk azt a harmatpontot, melyen a páratartalom már kitud
csapódni és ezzel megkezdődik a penészesedés kialakulása.

Ha időben tudomást szerezünk arról hogy a páratartalom mértéke kritikussá válik –
és a környezet a penész kialakulására alkalmas -, akkor még van idő és lehetőség a
beavatkozásra, és elkerülhetjük a penészesedést.

Bármilyen furcsa is a penészgombák az élővilág szükséges alkotói, nagyon fontos
szerepük van a szerves anyagok lebontásában, és az elemek körforgásában.
Néhány penészgomba egyed kifejezetten az ember kedvencei közé sorolható.
Például a boros pincék falán lévő nemes penész nélkül a méltán híres tokaji, bor nem
nyerné el különleges aromáját, de nem

élvezhetnénk sem a téli szalámi, sem pedig bizonyos sajt félék ízletes zamatát.

Mérgező penészgomba fajok

Vannak azonban olyan penészgomba fajok amelyek nemhogy kedvenceink, de
egyenesen az ellenségeink. A penészgombák legtöbbször nem rejtőzködő típusok,
a gombatelepek szabad szemmel is jól láthatók. A lakáson, belüli csúf esztétikai
megjelenésük kellő figyelmeztetésként kellene, hogy hasson az ember számára.
A penészes zuhanyzó, vagy a fürdőszoba csempéjének elszíneződött fugája,
és a falsarkok hatalmas, átnedvesedett, penésztől fekete foltjai jelzik a veszélyt!

A gomba spóráit mi is be lélegezzük.

A gomba spórák amelyek biztosítják a penészgombák szaporodását és terjedését,
nem maradnak meg a penészes falfelületen vagy csempe fugában. Ezek az apró
szabad szemmel nem látható spórák tömegesen kerülnek a légtérbe. Léteznek olyan
penészgomba fajták amelyek spórái mérgező anyagokat is tartalmaznak. Ezeknek
a gombaspóráknak a mikotoxinjait, ha belélegezzük izgató hatást váltanak ki a
szem kötőhártyáján vagy az orr nyálkahártyáján, de felső légúti panaszokat vagy
bőrgyulladást is okozhatnak. Végezetül a szervezet immunreakcióját kierőszakolva
allergiás tünetek is jelentkezhetnek. A gyakori fajok szénanáthát, asztmát, is
okozhatnak, de képesek megbetegíteni az orrüreget, a külső hallójáratot is.

Levegőtisztaságról

Egy átlagos lakótérben légköbméterenként 200 gombaelem még éppen
elviselhetőnek számít. 200-500 közötti számban jelenlévő gomba spóra jelentős
terhelést ró a légző rendszerre és a szervezet immunrendszerére. 500 fölötti lég
köbméterenkénti gomba elem szám már kifejezetten káros a légző rendszerre vagy a
szervezet különféle kóros reakcióit idézi elő.

Bebizonyított megbetegedések

A nyirkos, nedves falú, penészes lakás egészségünkre gyakorolt veszélyét már
régóta ismerjük. Régebbi korokban csak sejtették, manapság már tudományosan
igazolt, hogy az egyes légúti betegségekben, vagy allergiás tünetekben, de
az ízületi gyulladások és más megbetegedésekben is jelentős szerepe van a
penészgombáknak.

A nedvesedés, és a penészesedés oka főként korábban a földszintes, többnyire
vályogból készült lakások, hiányos talajvíz elleni szigetelése volt. A hideg
falfelületeken, csempefugákon a fürdésből, zuhanyozásból, egyéb helyiségekben a
főzésből, mosásból, ruhaszárításból és gázfűtésből származó pára lecsapódása, az
úgynevezett. „hőhíd” jelenség a nedvesedés oka. A penészgombák megtelepedése
pedig a nedves falfelületen szinte törvényszerű. Az ilyen lakásban élő gyermekek
egészségi állapotát, ha összehasonlítjuk a nem penészes lakásban élő
gyermekekével, minden szempontból sokkal rosszabb eredményt kapunk. Az ilyen
penészes lakásban élő gyermekeknél 62%-kal gyakrabban jelentkezett bronchitiszes,
67%-kal több esetben asztmás, és 67%-kal jelentkezett több allergiás tünet. Ezek
az egészségkárosodások, jelentősen megemelik a családok orvosi és gyógyszer
kiadásait is.

forrás: Dr. Virágh Zoltán környezet-epidemiológus cikke.

Kategória: penész | Címke: | 6 hozzászólás